A K és V Kft. idén ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Ezen apropóból szerettük volna megajándékozni Önöket egy, a nemzetközi árufuvarozás történetét bemutató cikksorozattal, mely jelen alkalommal elérkezett az utolsó fejezetéhez. Remélhetően szórakoztatóan ismeretgazdag élményt tudtunk nyújtani Kedves Olvasóinknak!
„Mercator movet mundi - A kereskedő mozgatja a világot”
Az ipari forradalmak kora
Az ipari forradalmak kora a 18. század végétől a 20. század elejéig tartó, több periódusban megvalósuló, robbanásszerű változásokat előidéző fejezete a történelemnek. A gazdaságtörténészek többsége első, ún. klasszikus szakaszát a 19. század első felére, a 2. ipari forradalom kezdetét pedig az 1850-es évekre teszi. Egyesek szerint ez utóbbi csak a századfordulón veszi kezdetét, míg mások a 20. század elejének változásait már 3. ipari forradalom néven emlegetik. Utolsó cikkünkben e korszak átfogó bemutatására teszünk kísérletet, melynek végén „kigördítjük” a kamion ősének számító első teherautót is.J
Olvasóink megszokhatták már, hogy az események fonalát ott vesszük fel, ahol előzőleg abbahagytuk. Múlt alkalommal már utaltunk arra, hogy a földrajzi felfedezések igazi haszonélvezői nem a portugálok és spanyolok voltak, hanem a hollandok, és legfőként az angolok. Minek köszönhette a „ködös Albion”, hogy hamarosan a „világ műhelye” megtisztelő jelzővel illették? Egyfelől földrajzi helyzetének. A tenger által védett szigetország az Atlanti-óceán mentén helyezkedik el, ami - mint utaltunk rá korábban - „nyerő” pozíciót biztosított Anglia számára. Az ország Európa legerősebb flottája révén hamarosan a tengerek urává vált. Nem meglepő ezek után, hogy a világméretű gyarmatosítás legfőbb élharcosát az angolokban tisztelhetjük. És volt még egy tényező: Anglia alkotmányos monarchiaként egy, „a vén kontinens” országainál jóval rendezettebb belső életet élt. Ez a „kiegyensúlyozottság” is jól jött a grandiózus gyarmatpolitika megvalósításához. És persze ezzel párhuzamosan az ipari revolúció „kirobbantásához”.
A forradalmi léptékű változások a textiliparban indultak el, ahol számos, a szövéshez, fonáshoz kötődő találmány, továbbá az olcsó pamut megjelenése lehetővé tették a ruhaneműk tömegtermelésének kialakulását és ezzel együtt a korábbi céhes keretek szétfeszítésével az első gyárak létrejöttét. Ám mindez csak a kezdetet jelentette. Történt, hogy 1769-ben egy bizonyos James Watt nevű úriember a gőzgép tökéletesítésével egy minden korábbinál hatékonyabb energiaforrást „engedett ki a palackból”. Ez az új felfedezés hamarosan egy sor találmány megszületéséhez vezetett. Ezek közül is kiemelendő a gőzhajó feltalálása, mely Robert Fulton nevét dicséri és a gőzmozdonyé, melynek „atyja” George Stephenson mérnök volt. Ez megint beindított egy sor folyamatot. Így például a szén- és vasércbányászat fellendülését. Hamarosan sínek hálózták be előbb csak Angliát, majd szép lassan az egész kontinenst a személy-és árufuvarozás biztosítására. „Száz vasutat, ezeret, csináljatok, csináljatok!” – ahogy az ipari forradalmat üdvözlő Petőfi írta. A változások hamarosan átalakították egész Anglia arculatát. Megjelentek a gyárkémények által uralt iparvárosok, ahol a mezőgazdaságban kamatoztatott új eljárások (vetésforgó, istállózó állattartás, trágyázás, kapásnövények ültetése) jelentős munkaerőt „szabadítottak fel” a gyárak számára. Lassan Európa más szegleteibe is begyűrűzött az új „forradalom”. Melyet egy időre megállított ugyan egy másik revolúció, az ún. ’48-as események, ám az 1850-es évektől minden addiginál látványosabb változások következtek be.
A „boldog békeidők” fél évszázadában jöttek rá például az acél „erejére” valamint az elektromosság és a hírközlés titkaira, mely olyan nagyszerű találmányokhoz vezetett, mint az izzó és a telefon. A legmesszebbvivőbb újításokat azonban ismét a közlekedés „szállította” a nagyérdemű számára. Megtörtént például az első nevezetes repülés a Wright-fivéreknek köszönhetően, feltalálták az első tengeralattjárót is. Ám a legtöbb változást az automobil feltalálása idézte elő. Az „első fecske” a Benz által 1886-ban feltalált benzinmotoros automobil volt, a leghíresebbé mégis az ún. T-modell vált, melynek futószalagon történő gyártása Henry Ford nevéhez fűződik, ám büszkén kell itt megjegyeznünk, hogy a T-modell megalkotásában múlhatatlan érdemei voltak a magyar Galamb József mérnöknek (akárcsak a robbanómotor tökéletesítésében a Csonka-Bánki párosnak). Ez is egy új iparág, az ún. petrolkémia megszületéséhez vezetett. Az autókat működtető „fekete arany” pedig a kőolajlelőhelyek kiaknázásának máig tartó versenyét idézte elő.
De vajon ki találta fel az első teherautót, a kamion ősét?
1896. október 1-jén Gottlieb Daimler, a Daimler AG alapítója, Stuttgartban megépítette az első motorizált teherautót „Phönix” néven. Ennek a terhelhetősége 1,5 tonna volt, egy 2 hengeres 4 ütemű 1,6 L motorral volt felszerelve, 16 lóerővel 16 km/h-val tudott menni. Szintén fontos megvalósító személy volt a fentebb már emlegetett Carl Benz, aki 1895-ben saját tervezésű buszt mutatott be, 1900-ban pedig első teherautóját is elkészítette…
Időutazásunk ezzel véget ért. Reméljük, élménydús kalandozásban volt részük!
Ezúton kívánunk minden Olvasónknak Békés Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Új Esztendőt!
Büszkén gratulálunk Borsodi Zsolt, Mucsi Sándor és Sipos Zoltán kollégáinknak, akik a hétvégén átvehették az IRU Diploma of Honour elismerést.
BővebbenMa van a Madarak és Fák Napja – és ennél szebb apropót keresve sem találhatnánk, hogy felidézzük: alig pár hete 30 madárodút barkácsoltunk az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészetének megbízásából.
BővebbenA Magyar Szállítmányozók Szövetségének új tagjaként részt vettünk első szállítmányozói konferenciánkon. A rendezvényen számos aktuális iparági témáról hallhattunk – az EU logisztikai kilátásairól az új amerikai kormányzat tükrében, a mesterséges intelligencia szerepéről a szállítmányozásban, valamint a kombinált fuvarozás jövőjéről.
BővebbenNagy öröm számunkra, hogy támogathatjuk Pernyész Dorottyát, a gyöngyösi születésű, Magyarország egyik legsikeresebb fiatal uszonyos úszóját. Dorottya rendkívül céltudatos sportoló, aki már fiatal korától kezdve kimagasló eredményeket ért el a medencében. Többszörös magyar bajnok, 20 egyéni országos csúcs birtokosa, valamint junior és felnőtt világ- és Európa-bajnoki címek büszke tulajdonosa.
BővebbenKét elszánt csapattal vágtunk neki a hétvégének, és a zord időjárás, a fáradtság és a kisebb sérülések ellenére is mindkét csapatunk sikeresen célba ért! Hatalmas köszönet mindenkinek, aki szurkolt nekünk, és támogatóinknak, akik hozzájárultak ehhez a fantasztikus élményhez! Most kicsit fáradtan, de mérhetetlenül büszkén tekintünk vissza erre a kihívásra.
BővebbenA Föld Napja alkalmából a K&V kis csapata, tegnap Károlytáró környékén gyűjtötte össze a szemetet, ezzel is hozzájárulva környezetünk szebbé, élhetőbbé tételéhez!
Bővebben